A rendszer optimalizálása a termelői oldalon:

1.pont

A folyadékhűtő előremenő közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való csökkentése, kb. 4%-kal
csökkenti a folyadékhűtő hatásfokát.

2.pont

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát, EER számát.

3.pont 

Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakódások, akár 5%-kal is csökkenthetik a folyadékhűtők hatásfokát, ill. 10%-kal növelhetik azok nyomásesését.

4.pont

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs kazán kondenzációs üzemidejét, ezáltal jelentősen befolyásolva annak éves hatásfokát.

5.pont

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.

A rendszer optimalizálása az elosztói hálózatban:

6.pont

Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer elektromos energia-fogyasztásának 7-17%-át képezi.

7.pont

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy hidraulikailag beszabályozatlan rendszeré.

8.pont

Az egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%-kal is megnövelheti az összes szivattyúzási energia-fogyasztást.

9.pont

Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia-megtakarítást is jelenthet.

10.pont

A közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való megemelése 3%-kal magasabb csővezetéki hőveszteséget jelent.

11.pont

A korróziós, illetve más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén, akár 35%-kal is megnövelhetik szivattyúzási költségeket a fűtési vagy hűtési rendszerek első éveiben.

A rendszer optimalizálása a fogyasztói oldalon:

12.pont

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet energia-fogyasztást jelent.

13.pont

Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való csökkentése 12-18%-os éves többlet energia-fogyasztást jelent.

14.pont

On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%-os többlet energia-fogyasztást eredményez.

15.pont

A központi ill. a helyi belső hőmérséklet alapjelet csökkentő programok és eszközök akár 20%-kal is csökkenthetik az energia-fogyasztást.

16.pont

A rendszer felfűtéséhez szükséges optimális idő megnövelésének minden órája 1,25%-kal emeli a rendszer teljes fűtési költségét.

17.pont

A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor szelepek akár 28%-os energia-megtakarítást is eredményezhetnek.

18.pont

A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%-kal csökkentheti a hőleadó teljesítményét.

19.pont

A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988. előtt gyártott) képest a modern szerelvények akár 7%-os energia-megtakarítást is eredményezhetnek.

20.pont

Az egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%-kal is csökkentheti az energiaköltséget.