Weboldalunk sütiket használ az oldal fejlesztése és a jobb böngészési élmény biztosítása érdekében. A „Folytatás” gomb kiválasztásával vagy a weboldal böngészésének a beállítások testreszabása nélkül történő folytatásával Ön elfogadja a sütik használatát. Tudjon meg többet a sütik használatáról és letiltásáról ide kattintva.

Lakóépületek
Középületek

Mennyi energiát takaríthat meg?

Az épületgépészeti rendszerekben számos lehetőség van a hatékonyság növelésére és az energiafogyasztás csökkentésére.
Válassza ki a projekt típust és ellenőrizze, hogy milyen megtakarításra számíthat.

Hűtés
Fűtés
Termelői oldal
Elosztóhálózat
Fogyasztói hálózat
Előremenő T°C
Tervezett térfogatáram
Teljesítmény
Helyiség-hőmérséklet
Visszatérő T°C
Pont

No2

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát,...
Pont

No2

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát,...
Pont

No3

Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakódások, akár 5%-kal is csökkenthetik a folyadékhűtők...
Pont

No3

Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakódások, akár 5%-kal is csökkenthetik a folyadékhűtők...
Pont

No6

Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer...
Pont

No6

Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer...
Pont

No8

Az egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%-kal...
Pont

No8

Az egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%-kal...
Pont

No13

Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való csökkentése 12-18%-os éves többlet...
Pont

No13

Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való csökkentése 12-18%-os éves többlet...
Pont

No14

On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%-os többlet...
Pont

No14

On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%-os többlet...
Termelői oldal
Elosztóhálózat
Fogyasztói hálózat
Előremenő T°C
Tervezett térfogatáram
Teljesítmény
Helyiség-hőmérséklet
Visszatérő T°C
Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs...
Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs...
Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy...
Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy...
Pont

No11

A korróziós, illetve más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén, akár...
Pont

No11

A korróziós, illetve más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén, akár...
Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet...
Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet...
Pont

No19

A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988. előtt gyártott) képest a modern...
Pont

No19

A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988. előtt gyártott) képest a modern...
Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs...
Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs...
Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy...
Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy...
Pont

No9

Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia-megtakarítást is jelenthet.
Pont

No9

Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia-megtakarítást is jelenthet.
Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet...
Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet...
Pont

No17

A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor...
Pont

No17

A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor...
Pont

No18

A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%-kal csökkentheti a hőleadó...
Pont

No18

A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%-kal csökkentheti a hőleadó...
Pont

No20

Az egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%-kal is...
Pont

No20

Az egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%-kal is...
Termelői oldal
Elosztóhálózat
Fogyasztói hálózat
Termelői oldal
Elosztóhálózat
Fogyasztói hálózat
Pont

No1

A folyadékhűtő előremenő közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való csökkentése, kb. 4%-kal csökkenti a folyadékhűtő...
Pont

No1

A folyadékhűtő előremenő közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való csökkentése, kb. 4%-kal csökkenti a folyadékhűtő...
Pont

No2

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát,...
Pont

No2

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát,...
Pont

No3

Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakódások, akár 5%-kal is csökkenthetik a folyadékhűtők...
Pont

No3

Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakódások, akár 5%-kal is csökkenthetik a folyadékhűtők...
Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs...
Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs...
Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
Pont

No6

Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer...
Pont

No6

Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer...
Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy...
Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy...
Pont

No8

Az egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%-kal...
Pont

No8

Az egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%-kal...
Pont

No9

Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia-megtakarítást is jelenthet.
Pont

No9

Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia-megtakarítást is jelenthet.
Pont

No10

A közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való megemelése 3%-kal magasabb csővezetéki hőveszteséget jelent.
Pont

No10

A közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való megemelése 3%-kal magasabb csővezetéki hőveszteséget jelent.
Pont

No11

A korróziós, illetve más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén, akár...
Pont

No11

A korróziós, illetve más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén, akár...
Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet...
Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet...
Pont

No13

Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való csökkentése 12-18%-os éves többlet...
Pont

No13

Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való csökkentése 12-18%-os éves többlet...
Pont

No14

On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%-os többlet...
Pont

No14

On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%-os többlet...
Pont

No15

A központi ill. a helyi belső hőmérséklet alapjelet csökkentő programok és eszközök akár...
Pont

No15

A központi ill. a helyi belső hőmérséklet alapjelet csökkentő programok és eszközök akár...
Pont

No16

A rendszer felfűtéséhez szükséges optimális idő megnövelésének minden órája 1,25%-kal emeli...
Pont

No16

A rendszer felfűtéséhez szükséges optimális idő megnövelésének minden órája 1,25%-kal emeli...
Pont

No17

A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor...
Pont

No17

A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor...
Pont

No18

A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%-kal csökkentheti a hőleadó...
Pont

No18

A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%-kal csökkentheti a hőleadó...
Pont

No19

A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988. előtt gyártott) képest a modern...
Pont

No19

A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988. előtt gyártott) képest a modern...
Pont

No20

Az egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%-kal is...
Pont

No20

Az egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%-kal is...
Pont

No9

Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia-megtakarítást is jelenthet.

Fizikai törvényszerűség, hogy a keringtető szivattyúhoz közelebb eső fogyasztókban (fan coilok, radiátorok, légkezelő hőcserélők…) a tervezetthez képest nagyobb, míg a távolabbi fogyasztókban kisebb közvetítő közeg térfogatáram alakul ki.

Ennek következtében igen gyakori, hogy a kazánházhoz, ill. a keringtető szivattyúkhoz közelebb eső helyiségek hőleadó berendezéseiben a tervezetthez képest magasabb közvetítő közeg térfogatáram halad át, ezért ezen helyiségek hőmérséklete túl magas lesz, míg a távolabbi helyiségekben csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem lehet elérni a tervezett belső hőmérsékletet.
A helyiség-hőméséklet eltérések nagyon könnyen elérhetik a 2-4°C-t is. 

This situation also leads to a higher total flow than required and therefore increases electrical pump consumption and poor power transfer at interfaces.

Ez a jelenség szintén, a tervezettnél magasabb összes térfogatáramra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy a szivattyú elektromos áram felvétele is magasabb lesz, mint az optimum, viszont a fogyasztók által leadott hőteljesítmények még így sem lesznek kielégítőek.

Ez a helyzet általában azt eredményezi, hogy több hőtermelőt építenek be (kazánokat, hűtőgépeket), mint amennyire valójában szükség lenne, ami nagymértékben befolyásolja a kondenzációs kazán hatásfokát vagy a hűtőgép EER értékét.

Ezeket a hatásokat együttesen figyelembe véve, a többlet energia-fogyasztás akár 10-35% is lehet!

Számtási példa, fűtésre

 
Átlagos helyiség-hőmérséklet eltérés a tervezettől: 2K  Többlet energia-fogyasztás: 12-22% (ld. 12.pont)
Szivattyúzási többlet energia-fogyasztás: 40% (ld. 7.pont) Többlet energia-fogyasztás: 0,2-0,6%
Alacsonyabb kondenzációs hatásfok Többlet energia-fogyasztás: 1-3% (ld. 4.pont)
 

Eredő összes többlet energia-fogyasztás: 13,1-24,8 %

 

Számtási példa, hűtésre

 
Átlagos helyiség-hőmérséklet eltérés a tervezettől: 1K Többlet energia-fogyasztás: 12-18% (ld. 13.pont)
Szivattyúzási többlet energia-fogyasztás: 40% (7. pont) Többlet energia-fogyasztás: 2,8-6,8% (ld. 6. pont)
Alacsonyabb hűtőgép hatásfok (EER) Többlet energia-fogyasztás: 5-15% (ld. 1. pont)
 

Eredő összes többlet energia-fogyasztás: 18,7-35,0 % 

Reference case:

Granloholm, residential area in Sundsvall, Sweden.  15% energy savings 

Kapcsolódó termékek:

TA-SCOPE STAF DA 516

Pont

No1

A folyadékhűtő előremenő közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való csökkentése, kb. 4%-kal csökkenti a folyadékhűtő hatásfokát.

Amikor a szivattyú túlméretezett és a hálózat beszabályozatlan, a fogyasztói oldal térfogatárama magasabb, mint a termelői oldalé. Ez a helyzet keveredési pont kialakulásához vezet a termelői előremenő és a fogyasztói visszatérő közvetítő közeg között, a hidraulikai leválasztó tartályban.

Ez a térfogatáram inkompatibilitás – hűtési rendszerekben – a fogyasztói előremenő víz hőmérsékletének emelkedését okozza. A tervezettnél magasabb előremenő vízhőmérséklettel a fogyasztók nem tudják a kívánt teljesítményt nyújtani, ami a benntartózkodók részére diszkomfort érzetet okoz.

A folyadékhűtőnél beállított alacsonyabb előremenő hőmérséklet alapjel kompenzálhatja ezt a hibát, de megnöveli az energia-fogyasztást. A folyadékhűtő gyártók adatai szerint 1 °C-kal alacsonyabb előremenő hőmérséklet kb. 4%-kal rontja a berendezés hatásfokát.

Reference case:

Citate Administrativa in Minas GeraisBrazil. 21% energy savings.

Kapcsolódó termékek:

STAD STAP DA 516

Pont

No2

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát, EER számát.

A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%-kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát, EER számát.

  • Hibás, nem megfelelő áramlás a hidraulikai leválasztó tartályban, ami keveredési pont kialakulásához vezet az előremenő hideg, és a visszatérő meleg víz között.
  • Kétutú (háromjáratú) szabályozó szelepek használata, amikor egyutú szabályozó szelepeket is lehetett volna alkalmazni.
  • Hibásan beszabályozott rendszer, mely a fogyasztóknál többlet térfogatáramot eredményez.
  • Hibásan beállított elektronikus szivattyú alapjel

Az alacsonyabb visszatérő vízhőmérséklet csökkenti a közvetítő közeg hőmérséklet- különbséget a fogyasztón. A kisebb hőmérséklet-különbség (Dt = te – tv; te= előremenő hőmérséklet, tv=visszatérő hőmérséklet) ill. az ebből adódó kisebb logaritmikus hőmérséklet-különbség a közvetítő közeg és a hűtőközeg között, jelentősen, akár 15%-kal befolyásolja a folyadékhűtő hatásfokát, EER számát.

 

Kapcsolódó termékek:

STAF TA-FUS1ON-C

Pont

No3

Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakódások, akár 5%-kal is csökkenthetik a folyadékhűtők hatásfokát, ill. 10%-kal növelhetik azok nyomásesését.

A hőcserélők belső felületén lerakódó szennyeződések hőszigetelőként rontják a hővezetési tényező értékét, ill. növelik a hőcserélők ellenállást, ami tovább emeli a szivattyúzási költséget.

A lerakódások miatti hőátvitel csökkenést a szennyeződés hővezetési ellenállásának segítségével számítják ki. A szennyeződés hővezetési ellenállása: Rf, amit a következő közelítő képlettel lehet kiszámítani: 
Rf=δ/λf, ahol
δ – lerakódás falvastagsága;
λf – lerakódás hővezetési tényezője (*).

(*) Publikálva: On- line “Heatexchanger-fouling.com”

Kapcsolódó termékek:

     
 Compresso  Transfero  Statico

Pont

No4

A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%-kal is csökkentheti a kondenzációs kazán kondenzációs üzemidejét, ezáltal jelentősen befolyásolva annak éves hatásfokát.

Azért, hogy a kondenzációs kazán hatásfoka minél magasabb legyen, a visszatérő víz hőmérsékletének alacsonyabbnak kell lennie, mint a füstgáz harmatponti hőmérséklete. Az üzemelés alatt elérendő cél: az előremenő- és a visszatérő víz hőmérséklet-különbségének a maximalizálása. Ez a fogyasztók pontos és stabil, változó térfogatáramú, folyamatos szabályozásával érhető el, elkerülve a beszabályozatlanság miatt fellépő túl magas térfogatáramokat. 

 

Ha a fűtési rendszerben túl magas a közvetítő közeg térfogatáram, a visszatérő víz hőmérséklete megemelkedik, ezért a kazán kondenzációs üzemideje akár 20%-kal is csökkenhet. A kondenzációs technológia alkalmazásától elvárt, kb. 15%-os energia-megtakarítást figyelembe véve - a többlet-térfogatáram miatt - a megtakarítás mértéke kb. 3%-kal csökkenhet.

Kapcsolódó termékek:

TA-FUS1ON P
STAD STAP TA-FUS1ON-P

Pont

No5

A kazánok belső felületén lerakódó 1mm szennyeződés akár 9%-kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.

A nem megfelelő nyomástartás (hibás készülékméretezés, nem légtömör tágulási tartály) miatti - a biztonsági szelep gyakori nyitásából adódó - vízveszteséget friss víz utántöltésével kell kompenzálni. A gyakori, vízhálózatból történő víz utánpótlás miatt, a vízben található sók vízkő formájában lerakódnak a kazán hőcserélőjének forró felületén.

A friss hálózati víz összetételéből adódóan, a lerakódás leginkább a fűtési rendszer legmelegebb felületein (kazán hőcserélő) megy végbe.

A lerakódás hőszigetelő rétegként rontja a hővezetést, és növeli a hidraulikai ellenállást, aminek következtében romlik a kazán hatásfoka, és növekszik az energia-fogyasztás. Ezen felül, a vízkő-lerakodás miatti termikus kavitácó jelentősen megnöveli a kazán-hőcserélő repedésének a veszélyét. A vízkő-lerakódás mentén, a friss víz oxigén tartalma korróziót, ezáltal magnetites iszapképződést okoz a teljes fűtési rendszerben.  

Párhuzamosan a lerakódással, a friss hálózati víz oxigén tartalma miatt korróziót okoz és ezzel a magnetit szennyeződés az egész fűtési rendszerben jelen lesz.

(*) A teszteket a University of Illinois és a U.S. Bureau of Standard készítette.

 

Kapcsolódó termékek:

 Zeparo-ZUD  Zeparo-ZIO Zeparo-ZEK
Pont

No6

Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer elektromos energia-fogyasztásának 7-17%-át képezi.

A szivattúzási munka költsége közvetlenül arányos a keringtetett térfogatárammal, az emelőmagasággal és a villamosmotor hatásfokával. Hűtési rendszereknél, a szivattyú belső súrlódásából származó hő melegíti a hűtött vizet, így a folyadékhűtőnek többlet hűtési teljesítményre van szüksége annak érdekében, hogy ezt a hőfejlődést kompenzálja. Hűtési rendszerek esetében, a közvetítő közeg keringtetésének energiaköltsége kétszer jelentkezik: először magánál a szivattyúnál, másodszor a folyadékhűtőnél.  

Az alábbi képlet segítségével megbecsülhető, hogy egy állandó térfogatáramú hűtési rendszer szivattyúzási energiaigénye mekkora hányada a szezonális energia-fogyasztásnak.  

Megjegyzés: a jelenlegi kutatási eredmények azt mutatják, hogy fűtési rendszerekben, a szivattyúzási energia kb. 1,5%-a a teljes épület (svédországi irodaházak, iskolák, kórházak) fűtési energia-fogyasztásának.
Forrás: Efficiency of building related pump, Ph.D. értekezés, Caroline Markusson, Chalmers University of Technology, 2009. május

Kapcsolódó termékek:

TBV-CMP TA-FUS1ON-P DA516

Pont

No7

Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy hidraulikailag beszabályozatlan rendszeré.

A szivattúzási munka költsége arányos az emelőmagaság által létrehozott térfogatárammal. A beszabályozatlan hidraulikai rendszerekben jellemzően több összes térfogatáram kering, mint az optimális, így kompenzálva a helyi térfogatáram hiányokat (*).

A megfelelő beszabályozással lehetővé válik a szabályozott fordulatszámú szivattyú munkapontjának optimális beállítása (az emelőmagasság csökkentésének mértéke minden egyes esetben más és más, de általánosságban elmondható, hogy a szivattyúk min. 10%-kal vannak túlméretezve).

Tegyük fel, hogy egy rendszerben 30%-kal több térfogatáram kering, és csak 10%-kal van túlméretezve a szivattyú emelőmagassága, így a beszabályozással kb. 40%-kal csökkenthető a szivattyúzási munka költsége.

Példa:

A.Beszabályozatlan rendszer:
Szivattyúzási energiaigény 12,8 kW (100%)
B. Beszabályozott rendszer:
Szivattyúzási energiaigény 10,2 kW (80%)
C.Beszabályozott rendszer és szivattyú munkapont beállítás:
Szivattyúzási energiaigény 7,31 kW (57%)

(*) Forrás: Investigation by Costic (French Research and Training Centre in HVAC), publikálva: CFP Journal 2002 Április-Május.

Reference case:

Hammarplast Consumer factory, Sweden. 61% of pumping energy savings.

Kapcsolódó termékek:

STAD STAP TA-SCOPE

Pont

No8

Az egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%-kal is megnövelheti az összes szivattyúzási energia-fogyasztást.

Általános reakció: ha túl kevés a térfogatáram a rendszerben, megnövelik a szivattyú emelőmagasságát. 

Ha a fogyasztókon 20%-kal kevesebb a térfogatáram, az össztérfogatáramot 25%-kal kell megnövelni, hogy elérjük a tervezett értéket (0.8x1.25 = 1). Mivel a hálózat nyomásesése négyzetesen nő a térfogatárammal, így a szükséges szivattyú emelőmagaság 56%-kal fog megnőni (1.25x1.25), hogy elérjük a tervezett térfogatáramot.

Ilyen mértékű emelőmagasság növekedést új, nagyobb járókerékkel, vagy jelentősen nagyobb elektromos áramfelvétellel lehet elérni. 

Tegyük fel, hogy a motor hatásfoka nem változik meg: mivel a szivattyúzási munka költsége arányos az emelőmagaság által létrehozott térfogatárammal, ebben az esetben a többlet térfogatáram és a többlet emelőmagasság miatt az energia-fogyasztás 95%-kal (1.25x1.56 = 1.95) fog megemelkedni. 

Megjegyzés: bizonyos esetekben a szivattyú cseréje helyett párhuzamosan üzemeltetik a tartalék és fő szivattyút is, azonban ez a megoldás is többlet energia-fogyasztással jár.

Kapcsolódó termékek:

STAD STAP TA-FUS1ON-C

Pont

No10

A közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C-kal való
megemelése 3%-kal magasabb csővezetéki hőveszteséget jelent.

A hidraulikai problémák ellensúlyozására, és a túl alacsony ill. túl magas helyiség-hőmérsékletek kompenzálására igen elterjedt, hogy az épületgépészeti rendszerek előremenő vízhőmérsékletét megnövelik (fűtés) vagy lecsökkentik (hűtés).

Ez a megoldás túlfűtött és túlhűtött helyiségeket fog eredményezni az épület legkedveltebb részein valamint, hatással lesz a csővezetéki hálózat hőveszteségére ill. hőnyereségére, csökkentve ezzel az épületgépészeti rendszer összhatásfokát.

Fűtési rendszer esetén, 50°C-os átlagos fűtővíz hőmérsékletet és 20°C-os külső környezeti hőmérsékletet figyelembe véve, a tervezett fűtővíz-hőmérséklet minden egyes °C-kal való megemelése 3%-kal növeli a hőveszteséget.

A tervezetthez képest 1 °C-kal alacsonyabb helyiség-hőmérséklet kompenzálására megközelítőleg - a tervezési feltételektől függően -  4°C-kal magasabb fűtővízre van szükség, ami azt jelenti, hogy - ebben az esetben - a csővezetékek hővesztesége 12%-kal növekszik!

 

Egyszerűsített képlet a csővezetékek hőveszteségének számításához.

ahol:
Pm: fajlagos csővezetéki hőveszteség (W/m)
DT: hőmérséklet különbség a fűtővíz és a környezet között (K)
de: csővezeték külső átmérője (mm)
l: szigetelés vastagsága (mm)
l: szigetelés hővezetési tényezője (W/m.K)

 

Kapcsolódó termékek:



TA-SCOPE Zeparo-ZUT K-Head

Pont

No11

A korróziós, illetve más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén, akár 35%-kal is megnövelhetik szivattyúzási költségeket a fűtési vagy hűtési rendszerek első éveiben.

A csővezetékek fajlagos nyomásvesztesége függ:

  • a csővezeték belső átmérőjétől,
  • a csővezeték belső felületi érdességétől,
  • a víz (vagy más közvetítő közeg) sűrűségétől és viszkozitásától,
  • a térfogatáramtól

A nem megfelelő nyomástartás miatt, a rendszerbe kerülő oxigén korróziót okoz. A szennyeződések lerakódása - köszönhetően a rossz vízminőségnek és a túl alacsony áramlási sebességnek - a rendszer egyes helyein folyamatosan növeli a csővezeték felületi érdességét: az első években 15%-tól akár 70%-ig, ill. az azt követő 20-50 évben akár 150-240%-kal (**). Ennek következtében megnövekszik a rendszer nyomásesése, így a szivattyú emelőmagasságot ennek megfelelően kell növelni (ha lehet), ami a szivattyú elektromos áram felvételét jelentősen megemeli.

Példa: (*) Feltételezve, hogy a rendszer teljes nyomásveszteségének 50%-át a csővezetéki hálózat adja és annak ellenállása 70%-kal növekszik: a szivattyú elektromos áram felvételére ez közvetlen hatással van, és ugyanazon térfogatáram eléréséhez 35%-kal növekszik meg az energia-fogyasztása.

(**) Forrás: Result publish by Utah State University, Pr. Rahmeyer

Kapcsolódó termékek

Zeparo-ZUD Zeparo-ZIK Vento V.1

Pont

No12

Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való megemelése 6-11%-os éves többlet energia-fogyasztást jelent.

Fűtési rendszerekben, az épület többlet energia-fogyasztása közvetlen összefüggésben van a belső és a környezeti hőmérséklet közötti különbséggel.

Ez a többlet energia-fogyasztás az alábbi képlet segítségével becsülhető meg:

S%: többlet energia-fogyasztás 1°C –os helyiség-hőmérséklet emelkedés esetén, %-ban kifejezve (%)
Sc: a fűtési szezon átlagos teljesítményigénye és a legnagyobb teljesítményigény közötti arány
tic: tervezett helyiség-hőmérséklet (°C)
tec: méretezési külső hőmérséklet (°C)
ai: belső hőfejlődés – mely a helyiség-hőmérsékletet befolyásolja – Celsius fokban kifejezve (°C)

Példa:

tic = +20°C, tec = -10°C, ai = 2°C és Sc = 0.4
Többlet energia-fogyasztás S = 9% 

A stabil és pontos helyiség-hőmérséklet szabályozás biztosítja az emberek számára a megfelelő komfortérzetet, és ez az egyik leghatékonyabb módszer az épület energia-fogyasztásának csökkentésére.

 

Reference case:

MOL, Hungarian Oil and Gas corporation, Hungary. 27% energy saving.

Kapcsolódó termékek:


 k-head  Dynacon
V-exact  K-Head Dynacon 

Pont

No13

Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C-kal való csökkentése 12-18%-os éves többlet energia-fogyasztást jelent.

Ha a helyiség-hőmérséklet 23°C a tervezett 24°C helyett (1°C -kal alacsonyabb hőmérséklet), akkor a hűtési rendszer energia-fogyasztása magasabb lesz a tervezetthez képest, ami az épület hőnyereségével közvetlen kapcsolatban van (belső és külső hőnyereség).

Ez a többlet energia-fogyasztás az alábbi képlet segítségével becsülhető meg:

S%: többlet energia-fogyasztás 1°C –os helyiség-hőmérséklet csökkenés esetén, %-ban kifejezve (%)
Sc: a hűtési szezon átlagos teljesítményigénye és a legnagyobb teljesítményigény közötti arány
tic: tervezett helyiség-hőmérséklet (°C)
tec: méretezési külső hőmérséklet (°C)
ai: belső hőfejlődés – mely a helyiség-hőmérsékletet befolyásolja – Celsius fokban kifejezve (°C)

Példa:

tic = +23°C, tec = 35°C, ai = 4°C és Sc = 0.4
Többlet energia-fogyasztás S = 16%

A stabil és pontos helyiség-hőmérséklet szabályozás biztosítja az emberek számára a megfelelő komfortérzetet és ez az egyik leghatékonyabb módszer egy épület energia-fogyasztásának csökkentésére.

 

Kapcsolódó termékek:

TA-FUS1ON-C

Pont

No14

On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%-os többlet energia-fogyasztást eredményez.

Változó térfogatáramú rendszerekben egyutú, ON/OFF szabályozó szelepek alkalmazásakor, néhány szabályozó szelep lezárása esetén a hálózati csővezeték nyomásvesztesége csökken, így a nyitott szabályozó szelepeknél a rendelkezésre álló nyomáskülönbség jelentősen megnövekszik. Ez a növekedés – tisztán kézi beszabályozó szelepekkel rendelkező rendszer esetén - térfogatáram többletet okoz, módosítva a szabályozott fordulatszámú szivattyú energia-fogyasztását és a folyadékhűtő vagy a kondenzációs kazán visszatérő hőmérsékletét.

Ha egy ON/OFF szabályozású rendszer fogyasztóinak csak 50%-a üzemel, és a rendszer csak kézi beszabályozó szelepekkel rendelkezik, akár 50%-os (*) térfogatáram többlet is jelentkezhet a működő fogyasztóknál, a tervezett térfogatáramhoz képest. Ennek következtében, egy hűtési szezonban a szivattyúzási energia-felvétel többlet akár a teljes hűtési energiaköltség 3%-os növekedését is jelentheti. 

50%-os terhelés esetén a visszatérő hőmérséklet akár 1,5-2°C-kal is változhat, amely 4% -kal is csökkentheti a folyadékhűtő EER értékét (ld. 2. pont).

Ez a két, fent leírt jelenség hidraulikailag interaktív ON/OFF szabályozási rendszerhez vezet, ami akár 7%-kal is több energiát fogyaszthat, melyhez még hozzá kell adni a helyiség-hőmérséklet eltérésből adódó többlet energia-fogyasztást.

A megfelelő beszabályozási eljárás (nyomáskülönbség szabályozás) alkalmazásával a kívánt térfogatáram minden egyes fogyasztón elérhető lesz és a hidraulikai interaktivitás (egymásra hatás) is elkerülhetővé válik.

(*) Matematikai modellezés: (Hydronic College: Jean-Christophe Carette)

Kapcsolódó termékek:

stad STAP
Dynacon
STAD STAP Dynacon

Pont

No15

A központi ill. a helyi belső hőmérséklet alapjelet csökkentő programok és eszközök akár 20%-kal is csökkenthetik az energia-fogyasztást.

Energia-megtakarítás érhető el a helyiség-hőmérséklet csökkentésével (fűtés) vagy emelésével (hűtés) azokban az időszakokban, amikor a helyiségben nem tartózkodnak, illetve az éjszaka folyamán. Minél hosszabb a csökkentett hőmérsékletű időszak, annál nagyobb az energia-megtakarítás. 

A hőmérséklet alapjel csökkentésből eredő megtakarításokat a következő képpen becsülhetjük meg:

tcsökkentett : a csökkentett hőmérsékletű időszak hossza (óra)
tnormál : a normál hőmérsékletű időszak hossza (óra)
Tcsökkentett : a helyiség csökkentett hőmérsélkete (°C)
Tnormál : a helyiség névleges hőmérsélkete (°C)
Emegtakarítás (1°C): az energia-megtakarítás mértéke 1°C-os

helyiség-hőmérséklet csökkentés esetén 

Ha egy helyiség hőmérsékletét 20 °C-on tartjuk 8:00-18:00 között (10 óra), illetve 3°C-kal alacsonyabb hőmérsékleten (17 °C) a nap többi részében (14 óra), továbbá feltételezzük, hogy minden egyes fok-csökkentés 10% energia-megtakarítást eredményez (12. pont), akkor a várható energia-megtakarítás: 17,5% (*).

Megjegyzés: ez az érték nem veszi figyelembe a termelői oldal (kazán, szivattyú, stb.) hatásfokára gyakorolt hatást, a csökkentett hőmérsékletű időszak utáni teljes terhelésen történő üzemelésnek.
Publikáció: “The energy saving potential of E-Pro”(Heimeier) study made by Prof. Dr. Mathias Fraaß, WOF-Planungsgemeinschaft Berlin, 2006

Kapcsolódó termékek:

E-PRO
E-Pro Radiocontrol F Termostat P

Pont

No16

A rendszer felfűtéséhez szükséges optimális idő megnövelésének minden órája 1,25%-kal emeli a rendszer teljes fűtési költségét.

Egy beszabályozatlan rendszer indítása körülményes, mivel egyes helyiségek esetében jelentősen hosszabb időre van szükség a tervezett hőmérséklet elérésére a csökkentett hőmérsékletű időszak után. Emiatt gyakran korábban indítják a felfűtést a szükségesnél, így növelve az energia-fogyasztást. Ha hidraulikai okokból a felfűtést 1 órával korábban kell indítani, mint ideális esetben, akkor a felhasznált többlet energia mértéke: 1,25% (*).

A csökkentett fűtés utáni komfortos helyiség-hőmérséklet elérésének nehézségei miatt - egyes épületek esetében - azt a döntést hozzák, hogy egyáltalán nem alkalmaznak csökkentett fűtést, ezáltal akár 20% többlet energia-fogyasztást okozva!

(*) A 15. pont egyenletét alkalmazva.

Kapcsolódó termékek:

TBV-CMP TA-SCOPE
TBV-CMP A-exact TA-SCOPE

Pont

No17

A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor szelepek akár 28%-os energia-megtakarítást is eredményezhetnek.


A Drezdai Egyetem által készített tanulmányban a fűtési energia-felhasználást hasonlították össze egy termosztatikus radiátor szelepekkel felszerelt, és egy kézi radiátor szelepekkel ellátott fűtési rendszer esetében. A szimulációt különböző hőszigetelések, különböző időjárási viszonyok, különböző kazánok és felhasználói szokások esetében végezték el.

Az összehasonlítás műszaki feltételei első esetben a következők voltak:

 

  • fűtési rendszer 90°C/70°C-os névleges hőfok-lépcsővel,
  • az 1982-es német szabvány szerinti hőszigetelés,
  • kondenzációs kazán.

A becsült energia-megtakarítás 28%, ha termosztatikus szelepekkel ellátott rendszert hasonlítunk össze teljesen nyitott állapotú kézi radiátor szelepekkel ellátott rendszerrel.

70°C/55 °C-os hőfok-lépcső esetén ez a megtakarítás 19%.

Tanulmány: Technical University of Dresden, Institute of Power Engineering, Chair of Building Energy System and Heat Supply

Kapcsolódó termékek:

K-head A-exact V-exact
K-Head A-exact V-exact

Pont

No18

A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%-kal csökkentheti a hőleadó teljesítményét.

A vízben jelenlévő levegő mennyiségét nem csak a korrózió és a zaj-jelenségek elkerülése érdekében szükséges minimalizálni, hanem a hőleadók teljesítmény-csökkenésének elkerülése végett is.

Hőfényképekkel kimutatható (lásd az alábbi képet), hogy a kialakuló légpárna megakadályozza a víz áramlását a radiátorban és drasztikus hatást gyakorol a leadott teljesítményre.

A radiátor kisebb teljesítménye miatti diszkomfortot a felhasználók gyakran az előremenő közvetítő közeg hőmérséklet és a szivattyú fordulatszám emelésével ellensúlyozzák. Ez jelentősen kihat az energia-fogyasztásra (4., 8., 12. pontok).

A levegő hatása a radiátor leadott teljesítményére (*)

(*) Hőfénykép – Institute “Karel de Grote Hoge School”

Kapcsolódó termékek:

Vento EcoEfficiency Zeparo zeparo
Vento EcoEfficient Zeparo-ZUV Zeparo-ZUC

Pont

No19

A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988. előtt gyártott) képest a modern szerelvények akár 7%-os energia-megtakarítást is eredményezhetnek.

A Drezdai Egyetem egy kutatásában vizsgálta a régi, 1988. előtt gyártott termosztatikus szelepek „új” termosztatikus szelepekre történő cseréjével elérhető energia-megtakarítást. A vizsgálat eredmények alapján kijelenthető: ha a meglévő termosztatikus radiátor szelepeket újakra cserélik, akkor a helyiség-hőmérsékletek csökkenthetők (kisebb a túlfűtés, a kívánt érték pontosabban tartható). Így a helyiség-hőmérséklet szabályozás minőségének javítása energia-megtakarítást eredményez a tervezett hőmérsékletek függvényében:

(*) TUD, Institut für Energietechnik, Professur für Gebäudeenergietechnik und Wärmeversorgung (A Drezdai Egyetem tanulmánya)

Kapcsolódó termékek:

k-head dx-head head
K-Head DX-Head VDX-Head

Pont

No20

Az egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%-kal is csökkentheti az energiaköltséget.

Az alábbi diagramon látható görbékről leolvasható, hogy egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás esetén a tartózkodási zónában a hőmérséklet nagyon pontosan megközelítí a kívánt 20 °C-os értéket.

Amennyiben a rendszer nincs ellátva független, helyi szabályozással, akkor a kialakuló helyiség-hőmérséklet kb. 1,5 – 2 K fokkal magasabb (kivonat a lent feltüntetett tanulmányból).

Ez a hőméréséklet eltérés az energia-fogasztást akár 20%-kal is megnövelheti! (12. pont)

Tanulmány: Energia -és költség-megtakarítás padlófűtésekhez alkalmazott egyedi helyiség-hőmérséklet szabályozás alkalmazása esetén – Joachim Plate (a német Felület fűtési és hűtési Szövetség ügyvezető igazgatója)

Kapcsolódó termékek:

dynacon Radiocontrol F Multibox AFC
Dynacon Radiocontrol F Multibox AFC

Összes pont

Energy Insights Corner

A 20 pont megismerésével számtalan lehetőséghez jut, melyek azonnali megtakarítást jelentenek az épületgépészeti rendszerekben.

A környezetvédelem, a törvényi előírások és a növekvő energia árak, drámai módon növelik a hatékony épületek szükségességét.

Számos lehetőség kínálkozik a hatékonyság növelésére és mivel az energiafelhasználás 50%-a az épületgépészeti rendszerekben történik, így kiemelt figyelmet érdemelnek.

Használja ki maximálisan a beruházásában rejlő lehetőségeket és takarítson meg akár 30%-ot átlagosan.